„Az embereket nem maguk az események aggasztják, hanem az, ahogyan azokról gondolkodnak.”
A hetedik és a nyolcadik héten a Komplett MBCT napló használatát fogjuk gyakorolni, amelyben mindhárom elemet, gondolatokat, érzelmeket és a kialakult viselkedést is elemezni tudjuk.
Ebben a szakaszban azt gyakoroljuk, hogyan összpontosítsunk mindhárom területre egyszerre, ami segíthet egy komplex önismeret kialakításában. A napló használata által megtanuljuk a különböző aspektusok közötti kölcsönhatások észlelését, amelyek a mindennapi életünk során gyakran nem tudatosulnak bennünk.
Ezen kívül, a Komplett MBCT napló áttekintésekor lehetőségünk nyílik saját tapasztalataink és megfigyeléseink összefüggéseinek felismerésére. Ez a személyes és intimebb rálátás arra, hogyan közelítjük meg a gondolatainkat, érzéseinket és reakcióinkat, hozzájárulhat ahhoz, hogy hatékonyabb módon integrálhassuk a programban tanultakat a mindennapi életünkbe.
A munkalap hét részre oszlik:
Tapasztalat: Íjunk le egy konkrét helyzetet, amelyben nehezen kezelhető érzelmeket éltünk át. Lehet ez egy mindennapi szituáció, vagy egy olyan esemény, amely gyakran okoz nehézségeket.
Elsődleges Gondolati Minta: Írjuk le azt a gondolatot, amely először eszünkbe jutott a helyzetben. Ez az automatikus gondolat, amely gyakran negatív és torzítva tükrözi a valóságot. FONTOS: Ne azonosuljunk ezekkel a gondolatokkal! Csak jegyezzük le őket és lépjünk tovább!
Új Gondolati Minta: Próbáljunk megfogalmazni egy új, pozitívabb és elfogadóbb gondolatot, amely ugyanarra a helyzetre vonatkozik. Ez az új gondolat segíthet a helyzet más szemszögből való megvilágításában, és csökkentheti a negatív érzelmeket.
Elsődleges Érzelmek: Írjuk le azt a érzelmet, amelyet először éreztünk a helyzetben. Mi volt az? Harag? Kétségbeesés? Reménytelenség? Bosszúság? Szomorúság?
FONTOS: Ne azonosuljunk ezekkel az érzelmekkel! Csak jegyezzük le őket és lépjünk tovább!
Azonosított Érzelmek: Ássunk mélyebbre! Azonosítsuk azokat a további érzéseket vagy érzeteket, amelyek a felszínre kerülnek. Például ha dühösnek érezzük magunkat egy adott szituációban, gondoljunk arra mi lehet a düh mögött: Félelem? Frusztráció? Valami más?
Reakciók és Viselkedés: Jegyezzük fel hogy az adott érzések milyen viselkedési reakciókat váltanak ki. Ez segíthet azonosítani az automatikus reakciókat, és megérteni, hogy viselkedésünk mennyit segít vagy éppen ront a helyzeten.
Tudatosság szintje: Jegyezzük fel százalékban, milyen mértékben voltunk tudatában az adott pillanatban zajló eseményeknek, gondolatainknak és érzéseiknek. Ez segíthet abban, hogy felismerjük, mennyire voltunk jelen a tapasztalatban, és ez mennyire befolyásolta a reakcióinkat.
A napló letöltéséhez kattintsunk ide. Le is másolhatjuk a kérdéseket magunknak egy papírra, vagy akár kérdőív formájában is kitölthetjük.
Ezt a gyakorlatot naponta többször kell elvégeznünk, főleg amikor valami negatív esemény történik velünk.
Őrizzük meg a kitöltött dokumentumokat mert a nap végi önértékelésnél szükségünk lesz rájuk.