Mi az érzelmi intelligencia?

Mindannyian egyedi személyiséggel rendelkezünk, különböző vágyaink és szükségleteink vannak, és eltérő módon mutatjuk ki érzelmeinket. Ezek között eligazodni körültekintést és intelligenciát igényel - különösen, ha sikeres és boldog életet szeretnénk élni. Ilyenkor válik fontossá az érzelmi intelligencia.

Az érzelmi intelligencia (EI) az a képesség, amikor felismerjük és megértjük az érzelmeinket, illetve észrevesszük, hogy azok milyen hatással vannak a körülöttünk lévő emberekre. Amikor megértjük mások érzelmeit is, hatékonyabban tudjuk kezelni a kapcsolatainkat.

Daniel Goleman, amerikai pszichológus, 1995-ben megjelent könyvében egy öt elemet tartalmazó keretrendszert dolgozott ki, amely meghatározza az érzelmi intelligenciát: empátia, társas készségek, öntudat (önismeret), önszabályozás (önkontroll) és motiváció. Vizsgáljuk meg ezeket az elemeket egyenként…

Daniel Goleman - „Érzelmi intelligencia - Ismerd meg az EQ-dat!”

1. Öntudat (Önismeret): Az önismeret az a képesség, hogy felismerjük saját érzelmeinket, és megértsük azok hatását gondolatainkra és viselkedésünkre. Az önmagunkról alkotott reális énkép elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan kommunikáljunk másokkal és tartós kapcsolatokat építsünk ki.
   Az érzelmi intelligenciával rendelkező emberek általában nagyon öntudatosak. Megértik az érzelmeiket, és emiatt nem hagyják, hogy azok irányítsák őket. Magabiztosak, mert bíznak a megérzéseikben, és nem hagyják, hogy az érzelmeik kicsússzanak az irányításuk alól. Hajlandóak arra is, hogy őszintén szembenézzenek önmagukkal. Ismerik erősségeiket és gyengeségeiket, ezáltal egyre jobb eredményeket érnek el. Sokan úgy vélik, hogy az önismeret az érzelmi intelligencia legfontosabb része.

2. Önszabályozás (Önkontroll): Az önszabályozás az érzelmek és impulzusok kontrollálásának képessége. Az önszabályozó emberek jellemzően nem engedik meg maguknak, hogy túlságosan dühösek vagy féltékenyek legyenek, és nem hoznak hirtelen, meggondolatlan döntéseket. Gondolkodnak, mielőtt cselekednének. Az önszabályozás jellemzői a megfontoltság, a változások elfogadása, a tisztesség és a nemet mondás képessége.

3. Motiváció: A magas szintű érzelmi intelligenciával rendelkező emberek általában motiváltak. Képesek hosszú távú célokat kitűzni, és kitartóan törekednek azok elérésére. Rendkívül produktívak, szeretik a kihívásokat, és nagyon hatékonyak abban, amit csinálnak.

4. Empátia: Az empátia az a képesség, hogy megértsük mások érzelmeit. Az empátiával rendelkező emberek jól felismerik mások érzéseit, még akkor is, ha ezek az érzések nem feltétlenül nyilvánvalóak. Ennek eredményeként az empatikus emberek általában kiválóak a kapcsolatteremtésben, a kapcsolatok kezelésében és mások meghallgatásában. Kerülik a sztereotípiákat, a túl gyors ítélkezést, és nagyon nyíltan, őszintén élik az életüket.

5. Társas készségek: A jó társas készségek lehetővé teszik számunkra, hogy hatékonyan kommunikáljunk és együttműködjünk másokkal. Az erős társas készségekkel rendelkező egyének jellemzően csapatjátékosok. Ahelyett, hogy elsősorban a saját sikerükre koncentrálnának, inkább segítenek másoknak fejlődni és kiteljesedni. Képesek kezelni a vitákat, kiválóan kommunikálnak, és mesterei a kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának.

Hogyan fejlesszük az érzelmi intelligenciánkat?

A jó hír az, hogy az érzelmi intelligencia tanulható és fejleszthető. Az említett öt terület képességeinek fejlesztése mellett alkalmazhatjuk a következő stratégiákat is:

• Figyeljük meg, hogyan reagálunk az emberekre: Gyorsan ítélkezünk, mielőtt minden tényt ismernénk? Általánosítunk? Őszintén vizsgáljuk meg, hogyan gondolkodunk és hogyan kommunikálunk másokkal. Próbáljuk a helyükbe képzelni magunkat, legyünk nyitottabbak és elfogadóbbak az ő nézőpontjaik és igényeik iránt.

• Figyeljük meg a környezetünket: Elismerést és figyelmet várunk el a teljesítményünkről? Az alázat csodálatos tulajdonság lehet, és nem azt jelenti, hogy félénkek vagy önbizalomhiányosak vagyunk. Amikor alázatosságot gyakorlunk, azzal azt mondjuk, hogy tudjuk, mit tettünk, és nyugodtan, magabiztosan tudunk róla beszélni. Adjunk másoknak is lehetőséget az érvényesülésre.

• Vizsgáljuk meg, hogyan reagálunk a stresszes helyzetekre: Minden alkalommal zaklatottak leszünk, amikor késünk, vagy valami nem úgy történik, ahogyan szeretnénk? Másokat hibáztatunk vagy dühösek leszünk rájuk, még akkor is, ha nem az ő hibájuk? A nehéz helyzetekre való nyugodt és megfontolt reakció nagyon értékes lehet. Tartsuk kordában az érzéseinket, amikor rosszul mennek a dolgok.

• Vállaljuk a felelősséget a tetteinkért: Ha megbántjuk valakinek az érzéseit, kérjünk bocsánatot közvetlenül – ne értékeljük le, amit tettünk, vagy kerüljük ki a személyt. Az emberek általában hajlandóbbak megbocsátani és elfelejteni, ami történt, ha őszintén próbáljuk rendbe hozni a dolgokat.

• Vizsgáljuk meg, hogyan befolyásolják a cselekedeteink másokat - mielőtt megtennénk azokat a lépéseket: Ha a döntésünk másokra is hatással lesz, képzeljük magunkat az ő helyükbe. Hogyan fogják érezni magukat, ha ezt tesszük? Szeretnénk mi azt a tapasztalatot? Ha muszáj meghoznunk a döntést, hogyan segíthetünk másoknak megbirkózni a következményekkel?

• Végezzünk önértékelést: Próbáljunk ki egy érzelmi intelligencia tesztet. Mik a gyengeségeink? Hajlandóak vagyunk elfogadni, hogy nem vagyunk tökéletesek, és hogy vannak olyan területek, amelyeken dolgozhatnánk még azért, hogy jobb emberekké váljunk? Legyen bátorságunk őszintén szembenézni önmagunkkal – ez megváltoztathatja az életünket.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése során fontos felismerni a kontrollálható és a nem kontrollálható dolgokat:

Kontrollálható elemek:

• Gondolataim és cselekedeteim

• A kitűzött céljaim

• Mire fordítom az energiámat

• Hogyan beszélek önmagamhoz

• Hogyan kezelem a kihívásokat

• A korlátaim

Nem kontrollálható elemek:

• A múlt: Nem tudunk változtatni azon, ami már megtörtént. Elfogadhatjuk a múltat, tanulhatunk belőle, de nem ragadhatunk benne.

• A jövő: A jövő bizonytalan, és nem tudhatjuk biztosan, hogy mi fog történni. Csak a jelenre összpontosíthatunk, és a legjobb tudásunk szerint hozhatunk döntéseket.

• Mások cselekedetei: Nem tudjuk irányítani, hogy mások hogyan viselkednek vagy mit tesznek. Csak a saját viselkedésünkért vállalhatunk felelősséget.

• Mások véleménye: Nem tudjuk befolyásolni, hogy mások mit gondolnak rólunk. Csak a saját gondolatainkat és érzéseinket kontrollálhatjuk.

• Mi történik körülöttem: Nem tudunk irányítani minden külső körülményt. Csak azt irányíthatjuk, hogyan reagálunk ezekre a körülményekre.

• Mit gondolnak rólam mások: Nem tudunk olvasni mások gondolataiban. Csak a saját gondolatainkat és érzéseinket befolyásolhatjuk.

• Az erőfeszítéseim eredménye: Nem garantált, hogy a kemény munka és a kitartás mindig sikerre vezet. Bizonyos esetekben a dolgok a terveinkkel ellentétben alakulnak.

• Hogyan gondoskodnak magukról mások: Nem tudunk felelősséget vállalni mások tetteiért vagy döntéseiért. Csak a saját viselkedésünkért és a saját jólétünkért felelünk.