Kognitív Előítéletek

A kognitív előítélet egy gyűjtőfogalom, amely az ítélőképességgel és döntésekkel kapcsolatos problémákra adott szisztematikus, de hibás válaszmintáinkat írja le. Ezek a minták nem véletlenszerűek; bár meggyőződéseinken és tapasztalatainkon alapulnak, gyakran ellentétesek a logikával vagy a valószínűséggel.

Bár szeretjük azt hinni, hogy racionálisak és logikusak vagyunk, valójában folyamatosan kognitív előítéletek hatása alatt állunk. Ezek az előítéletek torzítják a gondolkodásunkat, befolyásolják a meggyőződéseinket, és hatással vannak az általunk nap mint nap meghozott döntésekre és ítéletekre.

Néha a kognitív elfogultságok teljesen nyilvánvalóak. Előfordulhat, hogy felismerjük ezeket a tendenciákat magunkban vagy másokban. Bizonyos esetekben azonban ezek az előítéletek olyan árnyaltak, hogy szinte lehetetlen észrevenni őket.

A figyelem korlátozott erőforrás, ami azt jelenti, hogy nem tudunk minden lehetséges részletet és eseményt értékelni, amikor gondolatokat és véleményeket alkotunk. Emiatt gyakran támaszkodunk mentális rövidítésekre, amelyek felgyorsítják ítélőképességünket, de ez néha elfogultsághoz vezethet.

Számos kognitív előítélet létezik, amelyek naponta befolyásolják a meggyőződéseinket és viselkedésünket. Az alábbiakban bemutatom néhány fontos kognitív előítélet típusát, amelyek erőteljesen befolyásolják, hogyan gondolkodunk, érzünk és viselkedünk.

1. Visszaigazolási Előítélet 

A visszaigazolási előítélet az a tendencia, amikor gyakrabban hallgatunk olyan információkra, amelyek megerősítik meglévő meggyőződéseinket. Emiatt hajlamosak vagyunk előnyben részesíteni azokat az információkat, amelyek megerősítik azt, amiben hiszünk vagy amit gondolunk. Ez a hozzáállás segít megvédeni az önbecsülésünket, mivel úgy érezzük, hogy a meggyőződéseink pontosak. Ugyanakkor megakadályozza a fejlődést és gátolja az új információk nyitott befogadását.

Példák:

• Csak olyan információkra figyelünk, amelyek megerősítik a meggyőződésünket bizonyos kérdésekben, mint például a globális felmelegedés.

• Csak olyan embereket követünk a közösségi médiában, akik osztják a nézeteinket.

• Kizárólag olyan hírforrásokat választunk, amelyek közölt cikkeikben alátámasztják a nézeteinket.

• Az ellenvélemény meghallgatásának megtagadása.

• Nem vesszük figyelembe az összes tényt logikus és racionális módon.

2. Visszaható Előítélet

A visszaható előítélet egy olyan gyakori kognitív elfogultság, amelyben az eseményeket, még a véletlenszerű eseményeket is, kiszámíthatóbbnak látjuk, mint amilyenek valójában. Ezt a jelenséget „végig tudtam” jelenségnek is nevezik.

Példák:

• Az a meggyőződésünk, hogy végig tudtuk, melyik politikai jelölt fogja megnyerni a választást.

• Visszatekintve egy vizsgára, azt mondjuk, hogy tudtuk volna a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyekről lemaradtunk.

• Ragaszkodunk ahhoz, hogy tudtuk, ki fog megnyerni egy meccset, miután az esemény véget ért.

Ennek az elfogultságnak a következménye az, hogy túlbecsüljük az események előrejelzésére való képességünket, ami meggondolatlan kockázatvállaláshoz vezethet.

3. Lehorgonyzási Előítélet 

A lehorgonyzási előítélet az a jelenség, amikor az első hallott információ túlzottan befolyásol bennünket. A döntéshozatal során a lehorgonyzás akkor következik be, amikor az egyének egy kezdeti információt használnak a későbbi döntések meghozatalához.

Példa:

• Egy használt autóért kínált kezdeti ár meghatározza a tárgyalások többi részének mércéjét, így a kezdeti árnál alacsonyabb árak akkor is elfogadhatóbbnak tűnnek, ha még mindig magasabbak, mint amennyit az autó valójában ér.

4. Félretájékoztatási Hatás 

A félretájékoztatási hatás olyan kognitív előítélet, amely akkor jelentkezik, amikor az egyének hamis vagy félrevezető információknak vannak kitéve, amelyek később befolyásolják az eseményre való visszaemlékezésüket, és arra késztetik őket, hogy helytelenül idézzék fel a történteket.

Példák:

• A televíziós közvetítések megtekintése megváltoztathatja egy eseményre vonatkozó emlékezetünket.

• Ha más embereket hallunk egy emlékről az ő szemszögükből beszélni, az szintén megváltoztathatja az emlékezetünket a történtekről.

• Egy eseményről való egyszerű kérdezősködés is megváltoztathatja valakinek a történtekre vonatkozó emlékeit.

5. Cselekvő-Megfigyelő Előítélet

A cselekvő-megfigyelő elfogultság az a tendencia, hogy cselekedeteinket külső hatásoknak, mások cselekedeteit pedig belső hatásoknak tulajdonítjuk. Amikor más emberek cselekedeteinek magyarázatára kerül sor, sokkal valószínűbb, hogy viselkedésüket belső okokra vezetjük vissza.

Példa:

• Amikor látjuk, hogy valaki szemetel, azt gondoljuk: „Az emberek nagyon meggondolatlanok és szemtelenek.”

• Amikor azonban mi szemetelünk, azt mondjuk: „Azért szemeteltem, mert nincs kuka.”

6. Hamis Egyetértési Hatás

Hamis egyetértés hatásról akkor beszélünk, amikor az emberek túlbecsülik azt, hogy mások mennyire értenek egyet a saját meggyőződéseikkel, viselkedésükkel, hozzáállásukkal és értékeikkel.

Példák:

• Azt gondoljuk, hogy mások is osztják a véleményünket ellentmondásos témákban.

• Túlbecsüljük a hozzánk hasonló emberek számát.

• Azt hisszük, hogy az emberek többsége osztja a preferenciáinkat.

7. Glória-Effektus 

A glória-effektus akkor jelentkezik, amikor a pozitív tulajdonságokat más szempontokra is általánosítjuk, még akkor is, ha nincs közvetlen bizonyíték, ami ezt alátámasztja.

Példa:

• Ha valaki fizikailag vonzó, feltételezzük, hogy intelligens és kedves is lehet.

8. Öncélú Elfogultság

Az öncélú elfogultság az a hajlam, amikor az emberek a sikereket önmaguknak tulajdonítják, de a kudarcokért külső okokat hibáztatnak.

Példa:

• Ha jól teljesítünk egy projektben, azt saját képességeinknek és kemény munkánknak tulajdonítjuk.

• Ha rosszul teljesítünk, a körülményeket vagy más embereket okoljuk.

9. Rögzítési Hatás 

A rögzítési hatás az a tendencia, hogy a problémamegoldás során az emberek nem tudják elhagyni az első, kezdeti megközelítést, még akkor is, ha az nem a leghatékonyabb megoldás.

Példa:

• Amikor egy matematikai feladatot egy adott módon próbálunk megoldani, de nem sikerül, akkor is ragaszkodunk ugyanahhoz a megközelítéshez ahelyett, hogy új módszereket próbálnánk ki.

10. Elérhetőségi Heurisztika

Az elérhetőségi heurisztika az a tendencia, hogy a döntéseinket az alapján hozzuk meg, hogy mennyire könnyen jut eszünkbe egy adott információ.

Példák:

• Gyakrabban félünk a repüléstől, mert a repülőgép-szerencsétlenségek sokkal emlékezetesebbek és könnyebben felidézhetőek, mint az autóbalesetek, még akkor is, ha az autóbalesetek sokkal gyakoribbak.

A kognitív előítéletek sokféle módon befolyásolják az életünket és a döntéseinket. Az előítéletek ismerete és tudatosítása segíthet abban, hogy racionálisabb és kiegyensúlyozottabb döntéseket hozzunk.