A kognitív torzítások olyan irracionális vagy eltúlzott gondolkodásmódok, amelyek különösen gyakran érintik a szorongással vagy depresszióval küzdő embereket. Ezek a tartós gondolkodási minták negatívan befolyásolhatják kapcsolatainkat és általános jólétünket.
Mit nevezünk kognitív torzításoknak?
A kognitív torzítások olyan gondolatok, amelyek a valóság téves érzékelését okozzák. Ezeket irracionális vagy eltúlzott gondolkodási minták jellemzik, amelyek megerősítik a negatív meggyőződéseinket és érzelmeinket. Ennek következtében súlyosbíthatják vagy állandósíthatják a szorongást és a depressziót.
Hogyan alakulnak ki a kognitív torzítások?
Az emberi agy egyszerűsítésekkel próbálja megérteni a bonyolult világot. E mentális rövidítések általában hasznosak, de néha torzítják a gondolkodásunkat. Ezek a torzított rövidítések kognitív torzításokként jelennek meg.
A kognitív torzítások megértése
A kognitív torzítások megértése segíthet tudatosítani a gondolkodásmódunkat, és azonosítani azokat a hibákat, amelyek befolyásolják döntéseinket és érzelmeinket. Ezek a torzítások hamis vagy pontatlan képet festenek a világról és az emberek döntéseiről. Ha túlságosan belebonyolódunk ezekbe a torzításokba, nagyobb valószínűséggel szenvedhetünk szorongástól vagy depressziótól.
A kognitív torzítások típusai
Polarizált Gondolkodásmód: Az eseményeket és helyzeteket fekete-fehérben látjuk, anélkül, hogy észrevennénk az árnyalatokat. Az ilyen gondolkodásmód jellemző azokra, akik áldozati szerepbe kerülnek.
Túlzott Általánosítás: Egy eseményből általános következtetéseket vonunk le, és azokat alkalmazzuk az egész életünkre. Ez a gondolkodási mód akadályozhatja a fejlődést és az önmegvalósítást.
Katasztrofizálás: A hibákat és negatív eseményeket felnagyítjuk, és azok alapján ítéljük meg magunkat és a helyzetünket. Ez a gondolkodásmód szorongáshoz és irracionális félelmekhez vezethet.
Személyesítés/Megszemélyesítés: Az eseményeket és helyzeteket önmagunkkal hozzuk összefüggésbe, még akkor is, ha nincs rá okunk. Ez a torzítás önvádhoz és bűntudathoz vezethet.
Gondolatolvasás: Feltételezzük, hogy tudjuk, mit gondolnak mások rólunk, anélkül, hogy erre bizonyítékunk lenne. Ez a torzítás társasági szorongást és depressziót okozhat.
Mentális Szűrés: A negatív dolgokra koncentrálunk, és figyelmen kívül hagyjuk a pozitívakat. Ez a gondolkodásmód torzított képet fest a világról és rólunk.
A Pozitív Események Leértékelése: A pozitív eseményeket és tulajdonságokat figyelmen kívül hagyjuk vagy lekicsinyeljük, ami negatív énképet eredményezhet.
"Kellene" Kijelentések: Olyan követelményeket támasztunk magunkkal vagy másokkal szemben, amelyek irreálisak vagy igazságtalanok. Ez bűntudathoz, szégyenhez és szorongáshoz vezethet.
Érzelmi Érvelés: Az érzelmeinkre hagyatkozunk a helyzetek értelmezésében, a döntések meghozatalában vagy a következtetések levonásában, az objektív bizonyítékok figyelembevétele nélkül. Ez megerősítheti a negatív gondolatokat és érzelmeket.
Címkézés: Magunkra vagy másokra negatív címkéket ragasztunk, amelyek általánosítanak és figyelmen kívül hagyják az összes többi pozitív tulajdonságot és cselekedetet. Ez a gondolkodásmód negatív énképet és kapcsolati problémákat eredményezhet.
Kognitív átstrukturálás
A kognitív átstrukturálás egy olyan technika, amely segít felismerni és megváltoztatni a negatív gondolkodási mintákat. A kognitív viselkedésterápia egyik célja a kognitív átstrukturálás, amely során a terapeutával közösen vizsgáljuk meg a kognitív torzulásokat, és objektívebb gondolkodási mintákkal helyettesítjük őket. A Szókratészi módszer, amelyet gyakran alkalmaznak a kognitív viselkedésterápiában, nyitott végű kérdésekkel ösztönöz gondolkodásra, és segít feltárni a negatív gondolkodási mintákat.
Végszó
A kognitív torzítások természetesek, és mindannyiunkat érintenek. Fontos azonban, hogy tudatosítsuk ezeket a mintákat, és ne hagyjuk, hogy megakadályozzanak abban, hogy a valóságot objektíven lássuk. Ha rendszeresen tapasztaljuk ezeket a torzításokat, érdemes szakemberhez fordulni segítségért.