A gondolatnapló egy fontos eszköz a kognitív viselkedésterápia (CBT) során, amely segít azonosítani és átértékelni azokat az automatikus gondolatokat, amelyek befolyásolják érzelmi állapotunkat és viselkedésünket. A CBT célja, hogy segítsen felismerni a negatív gondolkodási mintákat, amelyek hozzájárulnak a rossz közérzethez, és helyettük pozitív, reális gondolatokat alakítson ki.
A CBT három fő elemből áll:
Aktiváló esemény: Egy élethelyzet, amely valamilyen módon hat ránk.
Automatikus gondolatok: Az adott helyzetben azonnal felmerülő gondolatok.
Érzelmek és reakciók: Az automatikus gondolatok által kiváltott érzelmi reakciók.
A gondolatnapló segítségével felismerhetjük és átértékelhetjük ezeket az automatikus gondolatokat, ami segíthet rugalmasabban és hatékonyabban kezelni az érzelmeinket és reakcióinkat.
A gondolatnapló általában hét oszlopból áll, melyek kitöltése segít rendszerezni és átértékelni az élményeket:
Helyzet: Pontosan leírjuk az eseményt, amely erős érzelmi reakciót váltott ki. Fontos, hogy a helyzetet konkrét időkeretre korlátozzuk (5-30 perc).
Érzelmek: Felsoroljuk az érzéseinket és megbecsüljük azok intenzitását. Ide tartoznak a testi tünetek is.
Automatikus gondolatok: Feljegyezzük a szituációval kapcsolatos gondolatainkat, emlékképeinket vagy vizuális képeinket.
Bizonyítékok, hogy ez igaz: Megvizsgáljuk, milyen bizonyítékok támasztják alá a negatív automatikus gondolatokat.
Bizonyítékok, hogy ez nem teljesen igaz: Olyan információkat keresünk, amelyek ellentmondanak a negatív gondolatainknak.
Új, reális gondolatok: Megfogalmazunk reálisabb és kiegyensúlyozottabb gondolatokat, és felmérjük, mennyire hiszünk bennük.
Új érzelmek: Újraértékeljük eredeti érzelmeink intenzitását a reális gondolatok fényében.
1. Szituáció kiválasztása
Legyünk annyira pontosak, amennyire csak tudunk. Például: "Kedden, 9:30-kor, a terapeutám irodájában, a gondolatnapló kitöltésénél."
2. Érzelmek meghatározása
Mit éreztem? Például: "Nagy rajtam a nyomás - 95%, Depresszió - 85%."
3. Automatikus gondolatok
Mire gondoltam? Például: "Ez túl bonyolult, sohasem fogom megérteni."
4. Bizonyítékok, hogy ez igaz
Mi támasztja alá ezeket a gondolatokat? Például: "Ránézek erre a gondolatnaplóra és nem tudom, mitévő legyek."
5. Bizonyítékok, hogy ez nem teljesen igaz
Van-e valami, ami ellentmond ennek? Például: "A munkahelyemen sikerült megtanulnom egy nagyon bonyolult számítógépes programot."
6. Új, reális gondolatok
Milyen reális gondolatokat tudok megfogalmazni? Például: "Már sokkal bonyolultabb helyzeteket is sikerült megoldanom."
7. Új érzelmek
Újraértékelem az érzelmeimet. Például: "Nagy rajtam a nyomás - 40%, Depresszió - 80%."
Fruzsina, aki az elmúlt hónapokban mély depresszióba süllyedt, nehézségekkel küzdött a mindennapi teendői elvégzésében. Gyakran késett a munkából, amit már a főnöke is szóvá tett. Végül segítséget kért egy terapeutától, aki bevezette őt a gondolatnapló használatába.
Az első alkalommal bizonytalan volt, de hamarosan észrevette, hogy valaki tényleg meghallgatja őt. A második alkalommal már magabiztosabb volt, és kitűzött egy célt: szeretne jobban lenni. A cél elérésének előnyeit és hátrányait együtt elemezték.
Fruzsina rendszeresen kitöltötte a gondolatnaplóját, és észrevette, hogy depressziója 90 százalékról 80 százalékra csökkent. Bár ez nem tűnt nagy változásnak, számára ez már jelentős előrelépés volt. Ahogy telt az idő, Fruzsina egyre gyakorlottabbá vált a gondolatnapló használatában.
A gondolatnapló hatékony eszköz lehet a negatív gondolkodási minták megváltoztatására és a mentális egészség javítására. Fruzsina példája jól mutatja, hogyan segíthet a rendszeres használata abban, hogy jobban megértsük és kezeljük az érzelmeinket. A kognitív viselkedésterápia alapmodelljének megértésével pedig könnyebben láthatjuk, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a külső események, a belső gondolatok és az érzelmi reakciók.